Párkapcsolati coach
Menü
Miért olyan nehéz kilépni egy bántalmazó kapcsolatból?
Mert a bántalmazó párkapcsolat egy olyan pszichológiai, fizikai és pénzügyi csapda, melyből rohadt nehéz kilépni.
Először is, tisztázzunk valamit: NEM TE VAGY AZ, AKI EZT OKOZTA! NEM TE TEHETSZ RÓLA! Te az elszenvedője vagy, semmi más. És kérlek, ne hibáztasd magad egyfolytában!
„Te csak ne gondolkozz, az úgysem megy jól!”
„Téged meg ki kérdezett?”
„Kussolj és takarodj főzni!”
„Még ennyit se vagy képes megcsinálni?”
„Egy hülye picsa vagy, éppúgy, mint anyád!”
„Ha nem úgy csinálod, ahogy én mondom, akkor megnézheted magad!”
„Ne járjon a szád, mert eljár a kezem, Te k…va!”
Ismerősek ezek a mondatok? Biztosan Te is hallottál már ezekhez hasonlókat. Miért nehéz MÉGIS a kilépés, ha folyamatosan a fenti megnyilvánulásokat hallja az ember és már a párja gondolatától is okádhatnéka van?
A kérdés tisztázásához először azt kell megismerned, hogy hogyan kerültél bele a bántalmazó kapcsolatodba. Nem a Te hibád, hogy idáig fajult a helyzet! (Megjegyzem, én is hibáztattam magamat éppen eleget, amikor válaszút előtt álltam. De ez nem vezetett sehova, csak vissza a spirálba.)
A bántalmazó kapcsolat sem kezdődik másképpen, mint egy happy end-del végződő sztori. Először minden szép és jó, akár egy tündérmesében. Megismered életed szerelmét, aki észrevétlenül épít ki magáról egy olyan illúziót, hogy azt kapd, amire mindig is vágytál. Bizalom kipipálva. Elcsábít és elbűvöl, a tenyerén hordoz, jobbat nem is kívánhattál volna! Te vagy a világ legszerencsésebb nője, hogy kifogtad az álompasit!
Kicsit később sem mondanám, hogy gyanús lenne bármi is, mert ha el is követ egy-két disznóságot ellened, azt simán kimagyarázza. De ahogy haladunk az időben, ez romlik. Egyre sértőbb lesz a hangnem, egyértelműbbek az elvárások.
„A nőnek a konyhában a helye!” „Pénz számolva, asszony verve jó!”
Ugye milyen „szép” magyar szólásokat hoztunk össze az idők során? Na, ebből lesz a valóság.
Előbb-utóbb elkezdődik az elszigetelésed (pl. összeköltözés viszonylag hamar) és a kontrollod (ha a közelében vagy, jobban tud ellenőrizni és irányítani).
Mire észreveszed, már függőségbe is kényszerített, ami legtöbbször lelki és anyagi is egyszerre.
Megpróbálja először csak viccesen előadni, hogy Te miért nem lennél képes nélküle élni, életben maradni. Nagyon fontos azonban észre venned, hogy neki van szüksége rád! A nagy dumája és a látszólagos határozottsága mögött egy szorongó, frusztrált, önbizalomhiányos csóka áll. Neki kell a közönség, a szolgálat, a rendelkezésre állás, hiszen csak így érez valamicske biztonságot az életében, ha kontrollálhat: elnyomva, kikényszerítve, fenyegetéssel, tettlegességgel, zsarolással, mindenhogy, bárhogyan és akárhogyan.
Aztán ha minden „terv szerint” megy, és „jó alanyként” szerepelsz, akkor rutinná válik az erőszak.
Mit is jelent az erőszak tulajdonképpen ebben a helyzetben?
- Szóbeli erőszak/bántalmazás: fenyeget, becsmérel, megaláz, lejárat, a problémáidat elbagatellizálja, saját öngyilkosságával fenyeget
- Lelki erőszak: letagad dolgokat, kizár az életéből, ellenőriz, manipulál, féltékenykedik mindenkire, de mindenért téged hibáztat. Szamon kér, telefonon zaklat, elszámoltat az időddel
- Testi erőszak: megvonja az alapszükségleteidet, de minden egyéb más fizikai erőszak is ide tartozik. Szélsőséges esetben végzetes is lehet.
- Szexuális erőszak: rákényszerít, pedig Te nem akarod. Fájdalmat okoz (testileg-lelkileg), korlátoz a tested felől való szabad rendelkezésedben
- Gazdasági-társadalmi erőszak: nem engedi, hogy dolgozz, vagy ha igen, elszámoltat. Szegénységbe kényszerít. Megszabja, mikor, kivel és hová mehetsz, mit vegyél fel. De leginkább nem mehetsz sehová. Folyamatosan ellenőrzi a személyes dolgaidat: átkutatja a táskádat, zsebeidet, telefonodat, mindent.
Ezután irány a lejtő, nincs megállás.
Az erőszak állandósul, már nem is tudod, milyen volt a kezdeti, rózsaszín felhős időszak. Vagy ha igen, nem akarsz rá gondolni. Már akkor gyomorgörcsöd van, ha a meghallod a nevét, vagy eszedbe jut, hogy találkoznod KELL vele.
Ez a helyzet minden, csak nem normális. És NEM TE TEHETSZ róla, hogy belekeveredtél! Mert a jószándékod, a bizalmad, a szeretetre való vágyódásod és a jó kapcsolatra való igényed NEM LEHET BŰN.
Azt pedig most gyorsan felejtsd el, hogy Te provokálod ki az erőszakot!
A bántalmazó kapcsolat nem fair. Először üt, majd kérdez. Vagy még azt sem.
A bántalmazó kapcsolat TABU.
Szégyen, ciki, gáz. Persze, hogy az! A bántalmazónak. De nem Neked! Neked baromira nincs mit szégyellned!
A bántalmazónak baromira nem fontosak a Te érzéseid, gondolataid. Ezt belátod? Tesz Rád magasról. Az egyedüli fontos személy ő maga, aki legyen kiszolgálva, minden téren.
Mi látszik kifelé, a környezeted felé?
Sokszor a közvetlen környezeted sem veszi észre, hogy valami nem frankó, így lehetséges, hogy évtizedek múlva (vagy sohasem) derül ki.
„Nem nézel ki túl jól, talán beteg vagy?” „Á, semmi, csak sokat dolgozom.” Ekkor esélyes, hogy már komoly egészségügyi következményei is vannak a bántalmazásodnak, ami viszont látszik, észrevehető, de valahogy mégis titok.
Kérlek ne MAGADAT hibáztasd, hogyha a „párod” egy gyökér!
Nem lehet eleget beszélni róla, nem lehet elég példát felhozni és nem lehet elég hangosan kiabálni, hogy: NE! SENKI SEM ÉRDEMEL ILYEN ÉLETET! A BÁNTALMAZÁS ERŐSZAK! És itt él közöttünk, titokban, csendben, rengeteg családban.
Hány gyerek nyomorodik meg lelkileg egy ilyen minta láttán? Hány élet megy tönkre így? Hányan lesznek ugyanilyen bántalmazók, csak mert fater és muter így élt?
Hozzáteszem, ez nem mindig ennyire szélsőséges, tud árnyaltabb is lenni. Éppen ezért nehéz meghúzni a határt: mikortól mondom azt, hogy ez bizony már bántalmazásnak számít.
De beszéljünk egy kicsit a másik oldalról is, mi a szereped ebben az egész szituban, élethelyzetben, hiszen sajnos ez egy játszma. A bántalmazó áll a hierarchia csúcsán, Te pedig alárendelődsz, önbizalmad nagyjából a nullához közelít, nem érzed szerethetőnek magad, képtelennek tartod magad a változtatásra. Ez megvan?
Ahhoz, hogy ez a dinamika kialakuljon, Te is hoztál a hátizsákodban otthonról éppen eleget, amiért viszont A LEGKEVÉSBÉ VAGY TE A FELELŐS! Te egy csapdába sétáltál bele, amiből baromi nehéz kijutni élve.
Lássuk, hogy mik azok a mondatok, amiket NEM SZERETSZ HALLANI, ha valaki tudomására jut a kapcsolatod állapota:
- Mikor hagyod már ott a Pistát/Marit, nem látod, hogy egy tahó?
- Szedd össze magadat, és lépj ki, már rég meg kellett volna tenned!
- Ha nem változtatsz, akkor nem fáj eléggé!
- Ezt egy nőnek/férfinak el kell viselnie!
- Te tehetsz róla, tuti kiprovokáltad!
Ezeket a kijelentéseket ugyanis úgy hívják, hogy áldozathibáztatás. Ezekért SEM Te vagy a felelős!
A kilépés nem könnyű. Vagyis inkább iszonyat nehéz. Én nem vagyok pszichológus, de azért vágom azt, hogy mi van ennek a hátterében, és ha a Téged (a bántalmazottat) hibáztatunk, akkor azzal nagyon rosszat teszünk Veled.
Mit lehet tenni akkor?
Úgy segíteni, ami Neked valóban segítség: meghallgatni, biztosítani a bizalomról és a támogatásról, jelen lenni.
Figyu! Senki sem szolgált arra rá, hogy így bánjanak vele. Senki sem. Mindig van választás (de!), és jogában is áll mindenkinek változtatni, mert ebből nemcsak ki lehet, hanem ki KELL lépni! A kilépés nem halálos, az erőszak viszont az.
Nem, nem kell ezt senkinek sem egyedül végigcsinálni és főleg nem egyik napról a másikra!
Mindig legyen egy külső szem is a folyamatban, aki objektív tud lenni, meg persze pl. a szakmaiságából kifolyólag ad egy stabil hátteret is. A kulcs az önismeret és a fokozatosság.
És mi lesz utána?
Megerősödsz. Lesz végre önbizalmad, helyreáll az önérzeted. Elkezded kívülről látni a múltat, elgyászolod azt, és még az is lehet, hogy elcsodálkozol: hogy a fenébe sikerült így az önértékelésedet valakinek lenulláznia? Hogy nem vetted észre a jeleket?
Ha tovább megyünk és elkezdjük fejleszteni az önismeretünket, akkor soha többé nem kerülünk hasonló helyzetbe. És ez megéri. Nagyon megéri.
Ha készen állsz arra, hogy megtedd az első lépést, (ami lehet, hogy egy apróság csak), akkor NE VÁRJ TOVÁBB!
A bántalmazásért MINDIG a bántalmazó a felelős!
Most pedig arra kérlek, CÁFOLD MEG a következő állításokat, melyeket a társadalom hozott létre azzal a céllal, hogy elbagatellizálja, elmossa a párkapcsolati erőszak súlyosságát:
„Vannak nők, akik az állandó zsörtölődésükkel egyszerűen kiprovokálják a verést.”
„Ha jó feleség volna, akkor nem verné a férje.”
„Érthető, hogy szegény férfi nem bír magával, ha a felesége nem hajlandó házaséletet élni vele.”
„Egy erőszakos apa is jobb, mintha csonka családban nő fel a gyerek.”
BULLSHIT. HAZUGSÁG. FÉLREVEZETÉS.
A párkapcsolati erőszak szabálysértés, bűncselekmény és emberi jogi sérelem egyszerre.
ÁLLÍTSUK MEG ŐKET!
#párkapcsolat #erőszak #következmények #csapda #bűncselekmény #coaching #bizalom #együttérzés #magány #segítség #kilépés